február 1-14-ig

február 14.

A tegnap esti időben lefekvés eredményeként ma időben tudtam felkelni. No ez még köszönhető a 9 órás harangnak is, kb. 100-ig számoltam a kongatását, aztán visszaaludtam egy kicsit azt hiszem. A délelőtt nagy része a lakbér átutalásával telt, ami nem kis teljesítmény. Nem azzal volt a baj, hogy angolul van a netbankár, hanem hogy adnak egy kis kütyüt és állandóan azzal kell kódot generálni, amit be kell pötyögni a weboldalra - na most ha nem cselekszik időben az ember akkor ez eltűnik pár másodperc múlva.... A sikeres utalást végül még egy öröm követett, miszerint  össze tudtam "barátkoztatni" a lakótársam nyomtatóját a laptopommal, így sok mindent ki tudtunk nyomtatni, ami a holnapi utazással kapcsolatban fontos. Délben összeütöttem egy jó kis rántottát - tényleg nagyon fincsi lett, majd nekiláttunk takarítani. Találtam a pincében egy porszívót, de a felmosórongyot még mindig a törött nyelű képviselte. Ezután megnyílt mosó-masa-mosodája, kimostam kézzel pár apróságot, amik a radiátorton szerencsére 2 óra alatt megszáradtak. Később elmentünk boltba, de itt minden zárva van vasárnap, csak az éttermek és a mozi van nyitva, de azon kívül az üzletek nem. No legalább sétáltunk fél órát a szállingózó hóesésben. Este pudingot gyártottunk, keksszel és csokival, mert jöttek a holnapi útitársaink megbeszélni, hogy mit is csináljunk az elkövetkező 3 napban. Most este próbálok összekészülni az útra, azt hiszem nem viszek sok dolgot, csak egy hátizsáknyit, pár váltás ruha de semmi luxus :)......... Internet híján (4 és fél órája nincs) nem tudom közzétenni írásomat, úgyhogy tényleg megyek aludni, remélem holnap reggel sikerülni fog.

február 13.

A délelőtt nagy része alvással telt, majd skypolással és palacsinta evéssel. Ezután nekiláttam a 200 oldalas könyv olvasásának a flamandokról......, majd pihenés képpen pedig megmelegítettem a zöldborsó főzeléket. Délután egyedül elmentem sétálni. 


A közelünkben lévő templomot eddig csak a - mint már említett - harangozásáról ismertem de most bementem és teljesen elámultam. Nagyon szép, nem túl díszes, kevés az aranyozás, de sok a szép apró részlet ebben a hatalmas épületben. 

A templom nyugalma után egészen furcsa volt a bevásárló utca nyüzsgése. Rengetegen sétáltak az utcán, mindenki 2-3 szatyorral, az üzletekből csak úgy hömpölyögtek ki a vásárlók. 
Utamat a Rubens-ház felé folytattam. Nagyon szép az épület, tele sok festménnyel. Legjobban azok a képek tetszettek, amik egy galériát ábrázolnak - festmény a festményben stílussal. Hihetetlen ez a sok apró részlet, nem is tudom, hogy lehet megfesteni. 

Ezután sétáltam egyet a városban, elmentem a katedrális felé, majd a főtérre, gofrit ettem, benéztem a kis utcákba és sok fényképet készítettem. 

Nagyon tetszenek a szűk utcák, a régi épületek, a hangulatos kávézók. Gyönyörű a város. Ez a pár óra teljesen feldobott, egy kávé után újult erővel láttam neki újra a könyvnek. Az este maradék részét ezzel tölöttem, nem túl könnyű olvasni, sok az idegen szó de azzal nyugtatom magam, hogy több mint egy hetem van még, csak okosan kell beosztani az időt.

február 12.

6:30-kor kegyetlenül csörgött az ébresztőóra, ami valljuk be azért elég korai főleg pénteken. A Transporteconomic óra viccesen indult, pár percig csak négyen voltunk a teremben - na mondom ajjaj mi lesz itt, mire a tanár úr megkérdezte - némi feszültségoldásként -  hogy kit hívnak itt Szofinak - ajjaj mondom az én lennék,. Kiderült csak azért volt kíváncsi, mert tegnap írnom kellett neki egy emailt és alig akarta elhinni, hogy "filozófia" a nevem.... ugye-ugye :)

Hazafele bementünk a bankba és megejtettem az első pénzfelvételemet holland nyelven. Fél óra semmittevés után vissza kellett mennünk a főiskolára találkozni a spanyoltanárnővel, mert lehet, hogy fel tudom venni ezt a tárgyat. Mire hazaértünk már totál fáradtak voltunk, így minden gond nélkül ment 3 óra alvás. Ez után irány a bolt, majd főztem egy zöldborsófőzeléket :) (nagyon fincsi lett). Este nálunk volt a gyülekező, majd elmentünk a spanyolokhoz, akiknek a házában Welcome Party volt. Ők 20-an laknak egy nagy házban, úgyhogy végülis ez egymás közti ismerkedős buli volt, de minket is szívesen láttak. A buli egész jó volt - bár volt már jobb is, de éjfél után már mindenki táncolt a konyhában :)

február 11.

Német óra után hazajöttünk és próbáltuk a 2 órás szünetet valami hasznossal elütni, én végülis tarhonya főzésbe kezdtem. Miután végeztem, visszacsattogtunk nemzetközi pénzügyi management órára. Az előadás csak egy órás de számomra egy örökkévalóság. Igazából érdekes lenne, mert tőzsdéről meg hasonlókról szól de azt hiszem nem rendelkezem elegendő háttérinformációval e témában, főleg mikor én voltam az egyik példaállatka, hogy az én üzletembe fektessen be vagy a spanyol csoporttársaméba.... még jó, hogy a tanár úr válaszolta meg a saját kérdését, miszerint az én üzletem lett a nyerő a gondolatmenet végére.... csak tudnám miért :)

Este 6-ra elmentem egy tánciskolát megnézni, de zárva volt pechemre.... bosszúsan jöttem haza, hogy egy órán át mászkáltam a városban feleslegesen. Hideg volt és fáradt voltam, úgyhogy na mondom csak ledőlök a kanapéra - végül este 9-kor ébredtem fel 2 óra alvás után. Nem éreztem magam sokkal frissebbnek ennek ellenére, így pár óra múlva ismét álomra hajtottam fejemet.

február 10.

Reggel hóesésre ébredtünk és ebből kifolyólag megállt az élet itt kb. 3 centi hó miatt - nem ér nevetni ezen, ez itt országos esemény.... 

hókotrónak nyoma sem volt, az autók és az emberek csúszkáltak a havas jégen. Mi ennek ellenére 9-kor nyitásra várva Imperiál módjára toporogtunk a bank előtt, hogy átvegyük új bankkártyáinkat, még a postára is elmentünk bélyeget venni, majd a főiskola felé vettük az irányt. Délután boltba mentünk, ahol találkoztunk 2 csoporttársunkkal, akik hősugárzót vettek, mert hideg a lakás - nálam szerencsére nincsenek ilyen problémák.

Itthon viszont a lakótársam elromlott gépe várt minket .... persze senki sem tudja, hogy mi történ és mit lehet ilyenkor tenni. Ilyenkor örülök, hogy Apple felhasználó vagyok, mert itt van 2 utcányira egy Apple bolt, ha bármi kérdésem van csak becsattogok oda és segítenek - remélem... bár inkább ne legyen problémám. Este átjött hozzánk az a 6 csoporttársunk akikkel megyünk Amszterdamba és nagy nehezen sikerült találnunk olcsó szállást a város központjában, úgyhogy sürgősen le is foglaltuk. Ezután elmentünk a Prof-ba szokásunkhoz híven....

február 9.

A délelőtt vánszorogva telt, a környezetgazdálkodós óra meglehetősen unalmas volt, pechemre az első sorban ülve próbáltam leplezni álmosságomat. Ezzel szemben a délutáni óra a flamandokról nagyon jó volt, teljesen belelkesedtem, hogy minden hónapban  egy napra kirándulni fogunk menni egy városba a tanárnővel, hogy megismerjük a város történelmét és rejtett zugait.

Óra után irány a központi pályaudvar, ahol megvásároltuk vonat jegyeinket Amszterdamba, ahova jövő héten hétfőn fogunk indulni és eddigi terveink szerint 2-3 napot töltünk ott,  útközben pedig ellátogatunk Rotterdamba is, meg ami belefér :) Ezt megünnepelve betértünk egy kávézóba és egy meleg kapucsínó társaságában újra megünnepeltük spanyol csoporttársunkat, valamint szövögettük terveinket a holland utazással kapcsolatban.

február 8.

A reggeli angol óra okozta sokktól délutánig nem téretem magamhoz. Az óra felét egy számítógépteremben töltöttük - mint az amerikai filmekben - ahol önállóan csináltunk nyelvtani feladatokat. Mit ne mondjak nem voltak egyszerűek, elég lassan haladtam, mire mindent végig gondoltam .... másrészt pedig, az itteni billentyűzet más, mint amihez szokva vagyok, pár betűt bizony keresgélni kellett. Az óra felénél cseréltünk a másik csoporttal és a tanárral csináltunk különböző feladatokat. Alig vártam az óra végét, hogy menjünk a kantinba egy kávét inni és csokis muffint enni. Közben megbeszéltük, hogy a szombaton kezdődő 9 napos szünetben hova is utazhatnánk el. Végül úgy döntöttünk, hogy Hollandiába megyünk - részletek később. Rohanás az első holland órára - remélem ott majd hasznát veszem az itt  megszerzett tudásomnak :)

Hazafele - miközben egyedül sétáltam a főutcán egész szépnek láttam a helyzetemet és miközben pár képet csináltam a városról megállapítottam, hogy a reggeli angol óra nem is volt olyan szörnyű és egész szép a világ.

Délután boltba mentünk, majd főztünk, mivel este "International Dinner-re" mentünk, amit a város Erasmusosainak szerveztek és melynek célja az volt, hogy megismerhesse az ember különböző népek különleges ételeit, valamint találkozzanak a hasonló nemzetiségüek, így történt, hogy a lakótársam is ráakadt egy lengyel lányra nagy nehezen.

A vacsi után pedig törzshelyünkre a Prof-ba mentünk, ahol egyik spanyol csoporttársunk szülinapját ünnepeltük. Az este jó volt, főleg mivel késett egy órát, de vígaszul meghívott minket a lakótársammal egy cseresznyés sörre :)

február 6-7. hétvége

A délelőttöket alvással, gépezéssel töltöttük nagyrészt. 

Vasárnap délután sétáltam egyet, de meglehetősen hideg és ködös arcát mutatta a város, hazafele bementem a központi pályaudvarnál ahhoz a sültkrumplishoz, ahol Anyuékkal is voltam, ettem egy közepes krumplit, mit ne mondjak hatalmas adag volt, úgyhogy a maradékkal hazaballagtam.

Szombaton a lakótársamnak volt kis problémája a laptopjával, úgyhogy több órán keresztül próbálta ezt megoldani, én ezalatt képeket rendeztem stb. Délután kis takarítás, na hát itt ez is egy kisebb kihívás.... porszívó nincs, seprű sem, csak egy kis seprű, de olyan kicsi, amit az asztal lesöprésére szoktak használni, na ezzel felsepertük az egész lakást !, majd egy törött nyelű felmosóval felmostuk. Na a lényeg, hogy csillog-villog minden. Ezután nekiláttam főzni, hohó mégpedig kedvenc eledelünket drága barátnőmmel, mely nem más mint a  tojásos nokedli. Azt hiszem nagy fába vágtam a fejszét, nem volt sem nokedliszaggatóm, sem konyhai mérlegem, de valahogy csak sikerült kiskanállal kiszaggatni mind a 265 nokedlit :)

Este egy jazz pub-ba mentünk, ugyanoda, ahol egyik első este voltunk. Nagyon jól éreztem magam. Jót beszélgettünk egy törökkel és egy spanyollal. A zene is nagyon jó volt, egy 3 tagú együttes zenélt, hú hát tényleg nagyon jó volt :) Feldobva jöttünk haza, alig jött álom a szememre, de aztán úgy bedobtam a szunyát, hogy másnap reggel még a harang sem tudott felébreszteni.

február 5.

Reggel rohanás a főiskolára 8 órára, de az előző napi buli ellenére nem késtünk el, lássatok csodát, alig várakoztak páran az ajtóban. :). Az óra jó volt, leszámítva, hogy a tanár a lakótársamtól meg tőlem kérdezte, hogy milyen ország van Szlovákiától keletre - mire felfogtam, hogy ja east = keletre, hát izé.... aztán megkérdezte, hogy mit szállítanak a Donau-n - ez a Duna akart lenni, na ez is időbe telt, de érdemben erre fogalmam sincs mit lehet válaszolni és nem is derült ki a válasz. Mondjuk nem töltök sok időt Budapesten konkrétan a Duna mellett, de nem szoktam sok hajót látni, mondjuk van egy pár tolt kötelék :)...... ki tudja mit szállítanak ott.

Suli után hazajöttünk, aludtam 3 órát, aztán elmentünk vásárolni. Azt hiszem ideje, hogy elkezdjek főzőcskézni, mivel utoljára azt hiszem előző hét kedden ettem normális kaját (Anyu főztjét :) ). Hoztam otthonról pár dolgot, de bármit is akartam csinálni, valami mindig hiányzott. Úgyhogy most vettem pár alapanyagot, remélem összejön egy leves, vagy valami husi körettel. Este mindenesetre csináltam egy rántottát, hm most ez is fantasztikus volt a kenyér-vaj-egyszögletű sajt után. Az este további részét a Prof-ban töltöttük, cseresznyés sört ittam megint, kicsit táncoltunk, de nagyon nagy volt a tömeg, mozogni is alig lehetett, ennek oka persze az volt, hogy most hétvégén van az Erasmusosoknak igazából az első hétvégéje és szerveznek mindenféle bulikat, úgyhogy sok külföldi volt rajtunk kívül.

Február 4.

Nos e reggel nem kezdődött mindennapian. Első óránk 9-kor ugyanis német volt. Ezzel természetesen nincs semmi baj, kivéve, ha egy flamand anyanyelvű angolul magyarázza a német szavakat egy magyarnak/töröknek/lengyelnek stb.. Azt hiszem kicsit megkavarodtam, de ezzel nem voltam egyedül :). Ez után következett még 2 előadás, így 3-kor végeztünk.

Rohanás a bankba, mert időpontot kaptunk a számlanyitásra. A lakótársamnak sikerült mindent gond nélkül elintézni, nekem volt egy kis problémám, hogy a lakcímkártya az hivatalos-e és külön leellenőrizte, hogy nyithat-e számlát magyarnak...... na mondom szépen állunk, de az ügyintéző hölgy kedves volt ezek ellenére. Sikerült tehát bankszámlát nyitni, bérleti szerződés és diákigazolvány nélkül is. (Először azt mondták, hogy ezek is szükségesek és mivel a diákigazolvány jövő hétre lesz kész elvileg, azt mondta a koordinátorunk, hogy ad addig egy igazolást, hogy ide járunk főiskolára, de ezt idő hiányában nem tudta megtenni), na a lényeg, hogy megvan a számla, jövő hétre pedig remélem a kártya is :)

A délutánnak volt még egy nagy eseménye, mégpedig nagy nehezen találtam repülőjegyet, úgyhogy

- Hölgyeim és Uraim - beszéltem a nyuszival és Húsvétkor 4 napra hazavisz :).

Azért is örülök, hogy sikerült megvenni a jegyet, mert az ünnep miatt egyre drágább lesz, ez az ár még elfogadható, szerintem lesz a duplája is.

Ezután indultunk is bulizni a de Prof nevű helyre, azt hiszem erről már írtam, ez az Erasmusosok találkozóhelye. Most már sokkal nagyobb élet volt, mint múltkor, de kiderült, hogy csütörtök esténként valami extra buli van, ezért volt jó zene meg fények is. A sör nagyon finom volt - a nevére nem emlékszem - de cseresznyés volt, teljesen olyan, mint a Márka üditő otthon, abszolút nem lehetett érezni, hogy alkohol, pláne, hogy sör lenne.

február 3.

A hangulatom éppen úgy váltakozik, mint az időjárás itt. Ha jól emlékszem tegnap előtt reggel esett, délben sütött a nap, este havazott. Itt egy nap alatt ha mindez előfordul azt hiszem senki sem lepődik meg, még azok sem akik biciklivel közlekednek. Szerencsére ma sütött a nap, de nem tudtam megfelelően értékelni.
Ma 9ig aludtam, délelőtt kis takarítás, megpróbáltam "spártai napot" tartani. Ez valami olyasmit jelent, hogy az ember megpróbálja egy nap alatt utolérni magát. Kicsit átdolgoztam az eddigi rendszert a szekrények terén, rendet raktam a konyhában és a hűtőben. Mire ezekkel végeztem már indultunk is. Elmentünk a bankba. Az épület gyönyörű ugyan, de nem sikerült sok mindent intézni sajnos. Mivel a személyimen nincs rajta a lakcímem, így csak 3 hónapra tudok számlát nyitni.... na szuper, hogy utána mi van azt senki sem tudja persze. Bosszankodva, hogy ez nem sikerült elmentünk suliba. Na ott negyed óra bolyongás következett, fogalmunk sem volt, hol van a terem, nagy nehezen leizzadva beestünk és vagy 30 belga szempár meredt ránk, amikor is megkérdeztük, hogy ez-e a "Transport economics" óra...... A tanár kedves volt, az óra nagyon tetszett és örültem, hogy értettem miről is van szó. Óra után hazajöttünk, folytattuk a takarítást, de igazából nem volt konkrét dolgunk. Kicsit fáradt vagyok, igaz nem aludtam sokat. Most följöttem az emeletre, lehet, hogy kicsit alszom, bár már fél6 van. Legszívesebben eltenném magam holnapra, nem tudom mi van velem, fáradt vagyok és elegem van az angol nyelvből..... este 8, felkeltem, megpróbálok pár képet feltenni.

február 2.

Reggel a szokásos "ú fel kell kelni" hangulatban telt, de aztán csak sikerült elindulni a suliba. Kis eltévedés a városban, majd a főiskola épületében, de aztán megérkeztünk. Első óránk Business English volt. Egy viszonylag egyszerű játékkal kezdtünk, aminek során nagyjából kiderült ki mennyire beszél angolul. Az óra során átmentünk egy másik terembe, ami tele van számítógépekkel, ilyen nyelvi labor szerűség. Ha elkészül számunkra a Blackboard (elektronikus tanulmányi rendszer, mint otthon a Neptun vagy ETR), akkor innen fogunk tudni sok mindent letölteni ill. kinyomtatni. Lesznek fent hanganyagok is, amit midenki hallgathat az iPodján.... - lehet, hogy elérkezett az idő, hogy vegyek egyet? :)

Óra után elindultunk hazafele szakadó esőben, de útközben bementünk az Apple boltba illetve ettünk gofrit (helyi specialitás és valami isteni volt forró csokiöntettel), úgyhogy a szeles eső ellenére vidáman értünk haza.

A négy szabad óránk így hamar elment, utána visszamentünk a délutáni órára és lássatok csodát már nem tévedtünk el :). Az óra sajnos elmaradt, mert a koordinátorunk tartja és még sok dolga volt az adminisztrációval de kaptunk 100 oldal fénymásolatot, hogy olvassuk el otthon :) és amíg várakoztunk jót beszélgettük a többiekkel, pár emberkét a térkép alapján útbaigazítottam. Hazafele bementünk abba a szállodába, ahol Anyuék laktak, mert hagytak ott számomra egy doboz teát. Hazaérve volt 2 óránk, majd indulás..... 8-kor találkozó a Katedrálisnál a csoportunkkal.

Nagy nehezen megtaláltunk a de Prof nevű helyet, ami elvileg a város összes Erasmusosának a találkozóhelye, mondjuk ehhez képest 9-kor még senki sem volt ott, csak mi és kb. 11-kor kezdtek szállingózni más fiatalok. A buli várakozásomat felülmúlta teljes mértékben. Elég sok emberrel tudtam beszélgetni, a legjobban talán 2 török lánnyal sikerült összebarátkozni, de beszélgettem franciákkal és spanyolokkal is. Nagyon tetszett, hogy kb. 8an körbeültünk és mindenki mesélt arról, hogy otthon milyen speciális ételek, szokások vannak, kinek mikor lesz a születésnapja és akkor ki fog főzni neki valami hazait. Másik nagy témánk az utazás volt. Délután még találtunk pár olcsó repülőjegyet a tavaszra, arra gondoltunk, először beutazzunk Belgiumot illetve a környéket, aztán kitekintünk kicsit Európára. A végére már eléggé elfáradtam ebbe a gasztrónómiai és európai utazásba angolul, de a többiek is bevallották, hogy ők is. A nap hosszú volt, de tartalmasan, programokkal zsúfoltan telt. Most jó hangulatban vagyok, lehet hogy a végén még jó lesz ez a "kampuszélet"? :)

február 1.

Első gondolatok: sötét van, álmos vagyok és nem akarok suliba menni :(. Na persze az egész reggel torokban gombóccal, gyomorral gombóccal telt. Na miután összeszedtük magunkat, elindultunk jegyet venni a villamosra. Erről valamennyi információval korábban már a tegnapi török lány mesélt, úgyhogy tudtuk hol lehet jegyet venni. Sor nem volt szerencsére és az eladó néni ékes angolsággal árulta a jegyeket, 1. 20 -ért darabját.... na igen, bár ha belegondolok otthon sem olcsó egy vonaljegy. A villamos azonnal jött - lássatok csodát, nyoma sem volt tömegnek, így kényelmesen leültünk. Ekkor még nem is sejtettem, hogy ez a szerencse egész nap mellém szegődik.

Időben beértünk a főiskolára, ahol nagyon korrektül ki volt táblázva minden sarkon kis plakát, nyíllal, rajta, hogy "Erasmusstudents". A teremben már várakozott pár emberke, aztán hogy kellemesebben teljen a kínos csend, egyikük javasolta, hogy mindenki mutatkozzon be. Na gondoltam - több se hiányzott, de meghallgatván a többieket elégnek bizonyult a "Hi, Zsófi vagyok Magyarországról, 19 éves - itt gondosan hatásszünetet tartottam a csodálkozóknak (megint én vagyok a legfiatalabb) - majd hozzátettem, hogy nemzetközi tanulmányok szakos vagyok." Miután lement a bemutatkozás leszűrtem nagyjából, hogy van jó pár francia, török, spanyol, litván, holland egy Lettországból, a lengyel lakótársam és nem utolsó sorban mi 5-en vagyunk magyarok. Azt hiszem ennyi náció képviselteti itt magát. Közben előkerült a koordinátor hölgy, akivel eddig már sokat e-maileztem és meglepetésemre emlékezett rám és megállapította, milyen aktív vagyok (Tanulság: ha egy levélben az áll, hogy válaszolj ha megkaptad, akkor arra válaszolni kell!!) Ő mint a nap folyamán kiderült nagyon kedves, segítőkész középkorú hölgy, aki gondosan terelgetett minket az első napunkon. Tartott nekünk egy 1 órás prezentációt a főiskoláról, illetve megosztott velünk fontos információkat a közlekedéssel kapcsolatban, ami nagyjából abból állt, hogy drága a "BKV", béreljetek cangát. Szinte mindenkitől ezt hallom, viszonylag olcsó (holnap azt hiszem utánanézünk), de valószínűleg erre a következő hónapban fog sor kerülni. E mellett kaptunk egy zacskónyi prospektust, térképet és pár információt a színházakról. Majd jött a pezsgő!!!! és egy zsúrkocsin megérkeztek a csipszek, mogyorók. Közben bejöttek a terembe a tanárok, lehetett velük beszélgetni, hogy milyen lesz az órájuk stb. Megtudtuk, hogy 3 hétig bemehetünk az összesre és eldönthetjük melyikre szeretnénk aztán végleg járni. Ez kis megkönnyebbülés, mert a tárgyak neve nem sokat árul el, ezen felül kaptunk egy dossziét, ahol részletesen le van írva, hogy mit fednek a tárgyak, mi a kötelező olvasmány és nem utolsósorban mi kell a tárgy teljesítéséhez. (Ez utóbbi az este során okozott némi stresszt). Ezután az elméleti információk után elmentünk a 3 "kampuszt" megnézni, majd az utolsóban megmutatták a kantint, ahol meghívtak minket ebédre. Délután találkoztam a tegnap említett magyar lánnyal, majd elmentem Anyuékhoz a szállodába. Sétáltunk egy kicsit, vettek pár sört és csokit otthonra, no és persze estére, hiszen elérkezett az utolsó este.....

Duvel sört ittunk és jót beszélgettünk - szerencsére a lakótársamnak már sok mindent tudtam fordítani, így nem érezte magát kirekesztve. Ez után jött a nap legszomorúbb pillanata - búcsút venni Anyuéktól....... pár percig úgy éreztem itt vagyok egyedül, mi lesz most velem? A jelenet teljesen filmbe illő volt, esett az eső, én pedig az ajtóban álltam papucsban és integettem, amíg Anyuék eltűnnek az utca végén...... na mondanom se kell, hogy elszomorodtam.

Estém maradék részét azért - nem kell aggódni- jó hangulatban töltöttem, kényelmesen itthon beszélgettünk a lakótársammal. Úgy érzem egyre jobban megy az angol, legalábbis kezdek belejönni a "konyhanyelvbe". A többi időt blogolással töltöttem egy fotelban kucorogva és megállapítottam, hogy hihetetlen időigényes dolog ez, azt hiszem javasolni fogom, hogy az SZTK-ban receptre írják az unatkozó nyuggereknek (ezennel elnézést is kérek tőlök).

Az idő későre jár, sok volt az új élmény és holnap fél9kor Business English, 3 órán keresztül.... azt hiszem jobb is ha most nyugovóra térek, mielőtt átérzem e dolog súlyát :)