Oldalak

2010. február 21., vasárnap

február 20-25.










febr. 25.

A német teszt 12 pontjából 11-et értem el, nekem lett a legjobb :) - gondoltam ezzel elbüszkélkedek, hátha nem lesz több ilyen alkalom. Nagy boldogan hazaballagtam, útközben betértem egy pékségbe, de nem volt tonhalas szendvics, pedig napok óta erre vágyom, így itthon csináltam egy rántottát jobb híján, majd egy hársfás-kamillás-mézes tea után aludtam másfél órát. Azt hiszem ez jót tett a kezdődő náthámnak.
A telefonom kíméletlenül ébresztett, összeszedtem magam, majd visszamentem a suliba egy órára, amire nem kell járnom, csak eddig érdekesnek gondoltam, így bejárok, különben sem volt sok programom mára. Délután elmentem az "Inno"-ba, ez a már emlegetett Skála szerű áruház és több mint 2 órán keresztül hatékonyan olvastam egy kötelező olvasmányt az éttermében.








Hazafele eleredt az eső, úgyhogy átöltöztem "játszós ruhába" és elmentem bevásárolni. Vettem raviolit a hétvégére, csoki mousse-t (puding szerűség) ha esetleg rosszabb lenne a kedvem a napokban - bár azt hiszem ilyen nem lesz . Továbbá beszereztem pár bagettet és sonkát, mert a holnapi utazásra kell pár szendót gyártanom. Eddig nem említettem, szóval holnap Brugge-be megyünk kirándulni egy napra a koordinátorunkkal. Számomra ez kötelező, mert felvettem egy órát a flamandokkal kapcsolatban és ez a kirándulás ennek az órának a része. A későbiekben még több ilyen lesz. Az estém maradék részét leves főzéssel töltöttem, skype és készülés Bruggé-re :)


febr. 24.

A 3 órás marketing óra éppen elegendő ahhoz, hogy az ember mindent végiggondoljon, ami eddig foglalkoztatta. Bár azt hiszem most már egyre jobban kezd érdekelni ez a tárgy, csak ha a tanár belelkesedik egy sztori közben, egyre gyorsabban beszél, amit csak akkor vesz észre, amikor senki sem nevet a poénján, mert nem lehet követni és mindenkinek elkalandoznak a gondolatai, de ezeket leszámítva jó volt az óra. A 10 perces szünetre kaptunk feladatot, mégpedig a "kutatás fejlesztés miként jelenne meg egy fitneszteremben" című válaszra a mi csoportunk (török, spanyol, magyar) az én javaslatomra a bébiszitter szolgálat elterjesztését javasolta a tanár úr nagy megelégedettségére. :)

Óra után elmentünk a koordinátorunk irodájába, megkaptam a várva várt diákigazolványt és leadtam a "learning agreement" - tárgyelfogadós listát, amit a koordinátor remélem elfaxol Budapestre. Így kijelenthetem, hogy a tárgyfelvételes hacacáré lezáródott. A délután többi részében programoztam 2 csoporttársammal. Elmentünk a pályaudvarra nekik vonajegyet venni, mert pénteken utazunk, majd ittunk egy kávét és sajttortát ettünk. 









Utunkat az Opera felé vettük, ahol próbáltuk megérdeklődni a műsort, de a pénztárosnő elénktolt egy holland nyelvű programot, majd folytatta a trécselést a barátnőjével.... Pillanatnyi mérgességünket hamar feledtették a bevásárlóutca csábító leárazásai. Be is vetettük magunkat pár üzletbe, végül mi lányok 2-2 fölső vettünk :).

Hazajöttem, lepakoltam és megállapítottam, hogy gyönyörűen süt a nap és még van egy órám napnyugtáig. Így a holnapi német teszthez való tanulnivalót felpakoltam és elsétáltam a folyópartra. Gyönyörű volt a Schelde, a messzi kikötőben lévő hajók árbócán megcsillant a Nap, a folyó csendesen fodrozódott. Nyoma sem volt az eddig szinte állandóan jelen levő szélnek, így letelepedtem egy padra, almát ettem és szavakat tanultam. 6-kor végignéztem, amint a Nap lenyugszik a túlparton és arra, gondoltam, hogy én is odébb húznám a székemet, mint a Kis herceg, hogy tovább nézhessem a Napot. Mire hazaértem már besötétedett, tanultam még egy kicst, majd egy bögre kakaóval betelepedtem az ágyikómba, hogy filmet nézzek. A film nem indult, a laptopom lefagyott, így gyorsan megittam a kakaót és bevágtam a szundit, ami utólag meggondolva nem volt rossz ötlet, mert kicsit fájt a torkom.


február 23.

Negyed 7-kor éredtem, lakótárs már fönt volt. Egy óra alatt összepakolt és megpróbálta összeszedni magát az utazásra. Miután fél 8-kor elment (jövő héten hétfő este jön vissza), úgy döntöttem visszafekszem aludni, csak 1-re kellett mennem suliba. Reggeli után szokásos Skypolás...... egyszer csak kopognak. Jellemző, egyedül vagyok pizsamában és pont ilyenkor jön valaki. Gondoltam csak elmegy az illető, de mikor másodszor is kopogott..... lehet, hogy fontos amit akar. Kiderült, hogy a landlord (tulaj) jött a bérleti szerződés miatt. Sajnos közölnöm kellett vele, hogy még mindig nincs diákigazolványunk, így nem tudom ráírni a hallgatói azonosító kódot. Reméljük a héten már megkapjuk az igazolványokat. Rendes volt a tulaj, felhozott nekem a pincéből egy széket, hogy használhatjuk, így már van 2 rendes íróasztali székünk. (Később rájöttem, mennyire koszos a szék, megpróbáltam kiporszívózni, de még mindig nem az igazi, nem tudom mit csináljak vele). Délben a suliban ettem makarónit, majd személyiségfejlesztés órára mentünk. Fél órát vártunk a tanárra, de nem jött. Lehet, hogy valahol volt egy rejtett kamera és következő órán elemezni fogjuk, ki hogyan viseli a várakozást? :). Aztán kiderült, hogy elmarad a mai óra, no sebaj lett egy szabad délutánon. Hazafele megpróbáltam keresni egy helyet, ahol le lehet ülni tanulni, mert otthon lenni egész délután nem a legjobb. Felfedeztem így a főutcán egy bevásárlóközpontot, olyasmi mint a Skála. Fölmentem a 4. emeletre a kávézóba és ettem egy ananászos tortát. A hely jónak bizonyult, hatékonyan tudtam tanulni. Miután hazamentem takarítottam, majd maratoni skypolást tartottam kb. 3 órán keresztül, nagyon jó volt beszélgetni mindenkivel, kicsit bekapcsolódni az én nagy és okos Bátyán szülinapi ünneplésébe és látni a "kicsipiciket" :). Este elmentünk egy ír sörözőbe, legnagyobb meglepetésünkre olyan csend volt mint a könyvtárakban, kiderült meccs van :). Jót beszélgettünk, nagyon jól éreztem magam. Éjfélkor asztalt bontottunk, másnap suliba kell menni.


február 22.

Esik az eső, nem jön a villamos - hétfő reggel van. Késve estünk be az órára, aztán kiderült nem maradtunk le semmiről, számítógépes problémák miatt fél óra vacakolás következett. Az angol óra jól telt, tényleg sok hasznos dolgot tanultunk. Meg kell állapítanom, nincs mese az idegen nyelv oktatásához itt máshogy állnak hozzá. Nem arról szól, hogy mit nem tudsz - majd megmondja más, következő alkalommal pedig te fogod tudni. Óra után elmentünk a kantinba enni, na sajnos elég vacak volt az ebéd, eddig pedig mindig finom volt, de most a rizs nem volt megfőzve rendesen.... délután a lakótársam rosszul volt, pedig nem is evett velem a suliban, na de erről később. Ebéd után holland óra jött, szerencsére nem írtunk tesztet, majd csak következő alkalommal, de az óra nagyon jó hangulatban telt. Kicsit nehéz de jó nyelv ez a holland. Hazajőve ágyban találtam a lakótársamat, szegény egész délután feküdt, elrontotta valamivel a gyomrát. A legrosszabb az egészben, hogy holnap megy haza, betegen pedig nem a legjobb utazgatni. Délután aludtam, pakolásztam és megkaptam a választ a koordinátoromtól és a tanszéktől, hogy felvehetem azokat a tárgyakat, amiket szeretnék, juhé :). Este elmentem a Profba (lakótársnak hagytam termoszban teát meg egy kis ropit) "karneváli bulira", ami végülis alulmúlta várakozásomat, mondanom se kell, hogy senki se volt beöltözve - szerencsére én sem jártam úgy, mint dr. Szöszi a nyuszijelmezében :)



február 21.

A nap csendesen telt, itthon voltunk, tanulgattunk. Délutánra tele lett a fejem, így elmentem sétálni. Az utcákon nem volt tömeg, az emberek nem nézelődtek, célirányosan siettek dolgukra. Az üzletek zárva, akkor mégis mit csinálnak az emberek? A tereken és a parton jobbnál jobb éttermek, elengánsan megterített asztalokkal. Bizony ám, itt vasárnap este csinosan felöltözve sokan vacsoráznak házon kívül. Bepillantva az ablakon a 3 hetes kisbabától az idős néniig minden féle korosztály megfordul,  a közös hogy - csinosak és jókedvűek. Mégis ő volt a kedvenc vendégem:


Útközben megcsodáltam még a csokiboltok kirakatát, hm. nagyon jól néznek ki még mindig, majd továbbsétáltam a partra. Az idő szeles volt és kicsit alkonyodott már a Schelde pedig fodrozódott. A párkányra könyökölve hallgattam amint a hullámok nekicsapódnak a falnak. Jó lenne már vitorlázni menni.




Este írtam a koordinátoromnak és tanszékvezetőnek a tárgyelfogadással kapcsolatban. Na hát ez nem egy egyszerű történet. Végül szépen megfogalmazva táblázatba vettem, hogy mit szeretnék megváltoztatni mire és legyenek oly drágák elfogadni ezt nekem. Majd a másik régóta halogatott dolgot - az utalást is elvégeztem. Este 10-kor nyugovóra tértünk...... 11-kor megkérdezem a forgolódó lakótársamat, hogy alszik-e, a válasz nevetés közepette egy "nem" volt. Nem jöttünk rá, hogy miért de egyikünk sem tudott aludni, - pedig én aznap a párnahuzatomat kimostam, kivasaltam és közben azon gondolkodtam, hogy a blogbejegyzés  a következő lesz: "és édesdeden aludtam a friss, illatos párnámon" így teáztunk, ropiztunk és beszélgettünk majd egy órán át. :)


február 20.

Délelőtt mindenki útnak indult, lakótárs kikísérte a lengyel ismerősét a pályaudvarra, mert ment vissza Hollandiába tanulni. Én pedig elindultam a sétáló utcán. Közben kaptam egy felhatalmazó sms-t a Nyuszitól, hogy betérhetek a Mac boltba iPodot venni, tanulmányaim sikeres előrehaladásának érdekében, nem kell várnom Húsvétig :). Először feltérképeztem az árakat, de mindenütt ugyanannyi, így végül bementem a Mac boltba és ékes angol tudásomat elővéve megvettem az én gyönyörű iPodomat. Ezt itt is szeretném megköszönni Nyuszinak. :). Utána még sétálgattam, betértem a boltba és ettem egy csokis gofrit. Délután kis alvás, este zöldborsófőzelék gyártás - azt hiszem most egy hónapra lekerül a menüről, bár még nem unom. Este hivatalosak voltunk egy srácnak a búcsúbulijára, bár csak egyszer találkoztunk vele, de akkor meghívott minket. A buli egy galériában volt - utólag én nem nevezném annak, inkább csak pár rajz volt a falon, de szép volt a hely, a zene jó volt, a bor finom. Kicsit fura volt, hogy nem ismertem senkit, csak a 3 csoporttársamat, akikkel mentem. A végére azért hozzáteszem, hogy szóba elegyedett velem egy srác, akiről kiderült, hogy pakisztánból való, pár perc múlva pedig azt is megtudtam, hogy övé a galéria :) Na nem kell tovább gondolni a történetet, ezt csak humorként jegyeztem le.

ui.: módosítottam a brüsszeli bejegyzésen, utánanéztem, hogy mik láthatók a képen.

1 megjegyzés: